Kerítés építés
Pericoloso a reggeli készítéshez használt edényeket beteszi a mosogatógépbe.
Az edényeknek azonnal nekiesnek a szirmuszok. Lenyalják a zsírt, megeszik a maradékot, tollas farkukkal fényesre polírozzák a felületet. Sípolnak, amikor befejezték.
Pericoloso kezdené az edényeket helyre rakni, amikor puffanást és jajgatást hall. Lerohan, kinéz az ajtón.
Róka próbál felállni, de ebben akadályozza a sok csillag, ami szeme előtt kering. Pericoloso leönti 1 vödör vízzel, ettől elmúlik Róka kábulata. Tanácstalanul körülnéz. Kiköpi a noteszt, nyalogatni kezdi az oldalát, minden fájdogáló tagját.
Pericolosó leönti újabb vödör vízzel, aztán fölkapja a noteszt. Róka már magához tért, ugrálva próbálja zsákmányát visszaszerezni.
– Kussolj már, Róka!
Pericoloso félfordulatokkal kicselezi, közben elkezd a noteszben lapozni. Nagy az öröme: egy titkos druida rúnákkal írt varázsrecept gyűjteményt sikerült szerezni!
Pericoloso kihozza a botját az előszobából. A noteszben látott ábra szerint hadonászik a bottal, végül nagyot koppant a földre. Nem történik semmi. Újra elkezdi a hadonászást, hűen követve a notesz leírását. Megjelenik 4 tanvír (4 troll alakú élő fa).
Pericoloso átlapoz egy másik receptre, és kántálni kezdi a felsorolást:
– Most szépen elmenendtek hozandó 10 – 10 darabot az manteiv leveleiből, akopa virágaiból, sizspil indákból, gáliv gyümölcseiből. De gyorsan ám, mert ha haragszok, akkor nagyot bírok ám ütni!
Be sem tudja a fenyegetést fejezni, a tanvírok már halomba rakják rendelést. Pericoloso továbblapoz a noteszben. Egyik oldal ábráját rákarcolja a botjára, közben mormogja a lapon lévő igéket. A jel zölden világítani kezd. A bottal vonalat húz a földre, jó nagy körben kijelölve a kerítést. Kapu helyét is berajzolja. A fa elé áll és vár. Nem történik semmi. Bottal a ritmust verve énekelni és táncolni kezd. Boton felizzik a bekerítő rúna. Szél szétfújja a virágokat, leveleket, stb. a lerajzolt kerítésvonalra, amin olyan dzsumbuj burjánzik belőlük, amilyent Csipke Rózsika keresztanyjai sem láttak még.
Pericoloso meghökken, tátva marad a szája. Körbejárja a sövényt. Nagyon sűrű, megfelelően magas.
A tanvírok elmennek. Szétszóródnak az erdőben. Lábujjaikat bekarmolják a talajba, arcukat és kezüket a Nap felé fordítják. Fotoszintetizálni kezdenek.
Pericoloso oda-vissza lapozgat a noteszban, keresi a rókatáltos-átok-eltávolító igéket. Róka ül, kíváncsian nézi.
Pericoloso papírból nyúl-álarcot készít. Kihoz egy újabb vödör vizet. (Róka morog: „Mi van már megint? A héten már többször fürödtem.”) Fölveszi az álarcot, bal kezét a víz fölé tartva fölolvas egy csomó érthetetlen szavat. A víz forogni kezd, 8 méter magas oszlop alakba rendeződve kiemelkedik a vödörből. Pericoloso a Rókára mutat, erre a vízoszlop rázuhan Rókára.
Róka lerázza magáról a vizet. A vízzel együtt leszakad róla a bunda is. Ott áll meztelenül egy érett korú elf nő: Vágyak Titkos Útja. Didereg, lúdbőrözik, vacog. Aztán nevetve elszalad.
Pericoloso beviszi a bundát az előszobába. Vállfára akasztja.
Erdőmélye hangos a kacagástól.
Nászmenet megérkezése
A vágtázó nászmenet befékez Porvár kapujánál. Éppen akkor kel fel a Nap.
A legények gyorsan átöltöznek. Fejükre tollkoszorút tesznek; 2,5 méteres szárnyat raknak a nyeregre.
Kürtöléssel ébresztik a várost.
Amikor a városkapun kijönnek a régensek kíséretükkel, a legények egyszerre kiáltanak jó reggelt. Mit kiáltanak? Ordítanak. A régensek meg is illetődnek. Aztán ők is nyeregbe ülnek, hogy egy szinten tárgyaljanak a mungekarokkal.
Gabur, Hargita és a törzstisztek (vannak 20-30-an) kiválnak a tömegből, és a régensekhez ügetnek.
– Mácsonyát elragadta az élet. Nekünk jutott a szerencse, hogy visszahozhattuk a menyasszonyt. Van talán valami probléma? – rikácsol Gabur. Siketsége miatt nem tudja, hogy milyen hangerővel kommunikál. Régensek kicsit megszeppennek a rikácsolástól.
– Áááá! Semmi. Jobban megnézve is semmi. Sőt! Minden nagyon rendben van – mondja egyik régens. Állásfoglalását alig befolyásolja, hogy Gabur és Hargita mögött nem látni a tájat a mungekarok lándzsáitól. És a lefátyolozott menyasszony is szemrevaló első látásra. Régensek visszavonulnak a kapu mögé.
Szalad egy kengyelfutó a palotába. Egész udvar felbolydul. Az átmeneti zűrzavar után átveszi a vezetést az udvarmester és a ceremóniamester. Mindenkit a helyére parancsolnak, beindítják az előre kidolgozott protokollt.
Karmester kivonul a dísztérre. Őrség megtisztítja a főutat, díszsorfalat képez.
Kis Herceg
Megkel Lete Nni (133. számú) régens és az udvar főpapjai átveszik a Kis Herceget a lakájoktól. Megáldják, és az oroszlánkerthez viszik.
Harangozni kezdenek.
Kapuhoz jön Amit Megte Hetek, a 134. Megtestesülés. Öleléssel üdvözli Megkelt. Megvizsgálja a Kis Herceget: arany bőrű, erős, bátor kiskamasz. Átöleli, fülébe súgja: „Nem nézel a szemükbe, nem mosolyogsz rájuk, nem fordítasz hátat nekik!” Megcsókolja jobbról és balról.
– 10 év múlva jövök érted, Örökös.
Dobpergés és harsonázás!
A Kis Herceg büszkén belép az oroszlánkertbe, hátra sem néz. Egyenesen a naposzlophoz megy, fölemeli a hatalmas szfixölő pallost. Meglengeti, a Nap felé tartja. Körülveszik az oroszlánok. Kíséretükben megy a trónhoz, beleül. Mától kezdve ő a Megtestesülés. A 135.
Amit beleveti magát a szökőkút medencéjébe, lemossa magáról az oroszlánszagot. Lakájok lecsutakolják, borbély civilizálja a haját. Vőlegényi díszruhába öltöztetik.
Menyasszony kiadása
Oristan Crianza (132. régens) kurlekárját a kaputéren táncoltatja. Kitárják előtte a városkapu mindkét szárnyát. A bástyákon kibomlanak Porvár zászlói, a város összes harangja zúgni kezd. A régens kivágtat a kapu elé.
Oristan bevezeti a mungekar nászmenetet. Ő léptet az élen, Gabur és vezérkara követi, aztán a szárnyakkal díszített marhányhuszárok tömege jön. Dobolnak, csimpolyáznak. Minden fanfározás után szivart szórnak a nép közé, így nincs feszültség a jelenlétük miatt.
A nászmenet megérkezik a dísztérre. Óriási a tömeg, testőrök tartják a népet a kordon mögött.
Gaburék türelmesen várnak.
Megérkezik Amit. A régensek körülveszik, szívélyesen üdvözlik.
Zenekar háromszor fanfárt fúj teljes hangerővel. Nép elcsendesedik. Gaburék leszállnak a marhányokról, sorba állnak, karjukat egymásba fűzik.
Amit pompom-lányoktól kisérve megindul Gabur serege felé. Megáll a mungekar sorfal előtt 10 méterrel.
– Követelem, hogy azonnal adjátok ki megállapodásunk tárgyát! Mi teljesítettük a ránk eső feltételeket!
Néma csend a válasz. Nem történik semmi. Amit fejjel előre nekiront a mungekar sornak, de azok fölfogják, visszalökik. A pompom-lányok nem vesznek részt a lökdösődésben.
– Nem állhattok közém és arám közé!
Nagyobb lendülettel és elszántsággal ront a mungekarok sorának. Rövid dulakodás után megint visszalökik.
A téren néma csend, csak itt-ott hallani kuncogást.
Amit hátrébb vonul, nagyokat fúj. A pompom-lányok megigazítják a ruháját, parádéznak körülötte, amíg lehiggad. Újra elindul a mungekar sorhoz, de most már lassan és ünnepélyesen, pompom-lányoktól kisérve. Megáll, és hangosan mondja:
– Szépséges menyasszony, szívem hölgye! Ne hagyd, hogy a legények elválasszanak tőled. Már 10 éve várok rád.
Megnyílik meg a mungekarok sorfala.
Régensek sóhajtanak. Nép fellélegzik, tapsolni kezd.
Gabur lassú lépésekkel elővezeti Bennem a Világot.
Bennem odalép Amithoz. Amit fölhajtja Bennem fátylát. Bennem a Világ hosszú és hullámos haja leomlik, beteríti. Csak az arca látszik, aztán az sem. Az ifjú pár elmerül a hajtengerben.
Hatalmas szambaünnep kezdődik. Illetve folytatódik, mert a bevonulás és a menyasszony kikérése már táncolva, zenés kísérettel történt.
